TAVASZI TISZTÍTÓKÚRÁK SZABÁLYAI

A tisztítókúra méregtelenít, salaktalanít, savtalanít, visszaállítja szervezetünk sav-bázis egyensúlyát. Tavaszonként érdemes rászánni magunkat 2-3 hét erejéig.
1. Ilyenkor teljesen mellőzzük az állati eredetű táplálékot (hús, tejtermékek, zsír, tojás), a cukrot és a sót. Magvakat, gabonaféléket (kenyér, tészta), hüvelyeseket se fogyasszunk. Táplálékunk csak zöldségből és gyümölcsből álljon.
2. Naponta igyunk meg legalább 2–3 liter lehetőleg szűrt vagy desztillált ivóvizet, szénsavmentes, ásványi anyagokban szegény ásványvizet (az artézi vagy a forrásvíz nem alkalmas, mivel magas az ásványianyag-tartalma) – már reggel, ébredés után 1–2 pohárral; frissen reszelt gyömbért vagy citromlevet is keverhetünk bele. Főleg délután három és este hét között kell sokat innunk – szerveink ekkor dolgoznak a legintenzívebben. Vízzel hígított zöldség- és gyümölcslevet is fogyasszunk. Egész nap kortyolgassunk gyógyteákat is (csalán-, gyermekláncfű, máj- és vesetea, vérkeringés-javítók, lapacho, gyömbértea...).
3. Délelőtt nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, ebédre zöldségből vagy gyümölcsből készült salátát, párolt zöldséget együnk. Salátaöntetet, ecetet ne használjunk, helyette olívaolajjal, friss fűszernövényekkel, egy kevés citromlével ízesítsünk.
4. Egy étkezésen belül ne fogyasszunk együtt zöldséget és gyümölcsöt, s a belőlük készült leveket se keverjük. Hagyjunk legalább egyórányi szünetet közöttük az emésztésre, ugyanis ez a kombináció felfúvódást okozhat.
5. Délután három után már ne együnk nyers ételt (ez a levekre is vonatkozik). Vacsoránk párolt zöldség, zöldségleves, -kása, kompót legyen. Este hat után már nem ajánlatos enni, vizet, gyógyteát azonban bőven ihatunk.

Forrás ~ Internet

 

 A természetes életmódnak megfelelő táplálkozás 12 aranyszabálya

  1. Támogassuk a szervezet hajnaltól délig tartó tisztulási periódusát bőséges folyadékbevitellel, illetve gyümölcsök fogyasztásával! Ebben az időszakban lehetőleg gyümölcsön kívül más ételféleséget ne fogyasszunk!
  2. Egyszerre egyféle gyümölcsöt fogyasszunk, két gyümölcsétkezés között tartsunk legalább fél, de inkább egy óra szünetet!
  3. Napi kb. 2 liter folyadék fogyasztása javasolt, kb. 2 óránkénti 2 dl-es elosztásban. Sómentes étrend mellett napi 1-1,5 literes mennyiség is elegendő, illetve a nyers gyümölcsök, zöldségek – magas víztartalmuk-nál fogva – beszámíthatók az elfogyasztott folyadékmennyiségbe. Étkezés előtt fél órával fogyasztott folyadék megalapozza a jó emésztést; az étkezés közben, illetve közvetlenül utána fogyasztott folyadék viszont megzavarja az emésztési folyamatot!
  4. Lehetőleg frissen facsart gyümölcs-, illetve zöldségleveket fogyasszunk! Közvetlen fogyasztásra és sütés-főzés céljára is használjunk tiszta vizet: forrásvíz, alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvíz, PI-víz, tisztított víz. Gyógynövényekből készített teákat igyunk! Lehetőleg egyféle gyógynövényből készítve; méz, citromlé stb. hozzáadása nélkül; testmeleg hőmérsékletűen; lassan elkortyolgatva.
  5. Használjunk erjedésgátló fűszereket, melyek segítségével csökkenthető a tökéletlen emésztés során a belekben keletkező mérgező anyagok mennyisége! (A legtöbb embernek mára sajnos nem tökéletes az emésztése.) Ilyen fűszerek pl.: fahéj és szegfűszeg (gyümölcsökhöz), kömény (burgonyához), édeskömény, ánizs és piros paprika (gabonafélékhez).
  6. Nagyon fontos az alapos rágás. Rágjuk pépessé, szinte folyékonnyá az ételt! („Lassan rágsz, tovább élsz.")
  7. Ügyeljünk a rendszeres széklet meglétére! Ahány főétkezés, legalább annyi alkalommal kell székletnek is a nap folyamán megjelennie.
  8. „Nem jóllakni kell, hanem megelégedni!” Jóllakás: tele gyomor. A tökéletes emésztéshez a félig telt gyomor az ideális.
  9. Délben a gabona, este a zöldség domináljon étkezésünkben! A gabona táplál, a zöldség tisztít. A gyümölcs frissít.
  10. Minden étkezésnél fogyasszunk nyers táplálékot is! Teljes táplálékbevitelünk legalább fele friss-élő étel legyen!
  11. Étkezések között (kivéve a gyümölcsétkezést) várjunk legalább 4-5 órát! 
  12. Nyugodt lelkiállapotban együnk, és evés közben az evésre figyeljünk! Kerüljük a sietve, illetve a stressz-állapotban történő étkezést! (Kellemes zene és gyertyafény segítheti a harmonikus étkezést.) 

Forrás ~ Internet

 

Buddhista mester tanácsai tudatos táplálkozáshoz

 

A világhírű buddhista mester, Thich Nhat Hanh és dr. Lilian Cheung táplálkozástudományi szakértő közös könyvet írt Zamat: Tudatos táplálkozás, tudatos élet címmel.

A mester tudatos életről szóló tanításainak segítségével megérthetjük, mi áll súlyproblémáink hátterében és hogyan változtathatjuk meg örökre táplálkozási szokásainkat.
Soha nem látott időket élünk most. Világszerte több a túlsúlyos ember, mint az éhező és alultáplált. Problémáink oka abban rejlik, amit fogyasztunk, és ez nemcsak az ételre vonatkozik, hanem mindazokra az elemekre, amelyek hozzájárulnak ahhoz, kik és mik vagyunk. Buddhának a tudatosságra vonatkozó tanításai számtalan tanulsággal szolgálnak, ha meg szeretnénk érteni a korunkra jellemző elhízásjárványt. A tudatos élet adja meg a kulcsot ahhoz, hogy megérthessük, miért küszködünk annyian súlyproblémával, és egyben arra is megtanít, hogyan lehetünk újra a saját testsúlyunk urai.

Tudatos táplálkozás a mindennapi életben
Ha képesek vagyunk lelassulni és valóban élvezni az ételeinket, az életünket és az egészségünket, akkor minőségibb magasabb szintre érkezünk el. Ha ilyen módon eszünk, akkor az nemcsak a testünket, hanem a szellemünket is táplálja. Ahogyan eszünk, az hatással van az egész további napunkra. Ha evés közben felfalnak a gondjaink és a feladataink, akkor rengeteg stresszt eszünk meg, ez pedig egyaránt károsítja a testet és a szellemet.

Van egy versünk, egy gatha, amit evés közben szoktunk mondogatni

 A tér és idő dimenziójában
Ugyanolyan ritmusosan rágunk, mint ahogyan lélegzünk.
Őrizzük valamennyi elődünk életét,
Megnyitjuk az utódaink felé vezető utat. 
Ha tehát tudatosan eszünk, akkor közvetlen kapcsolatba kerülhetünk
Az őseinkkel ugyanúgy, mint az utódainkkal, és az evés idejét
Arra használjuk, hogy lássuk, hogyan táplálhatjuk a legjobb dolgokat,
Amelyeket az őseink hagytak ránk, és hogyan adhatjuk tovább azt,
Ami a legdrágább, a következő generációknak.

Hogyan néz ki a mester napi menüje?
Ízletes vegetáriánus étrendet követnek, és a gabonáik gyakran biominőségűek. Reggelire zabpelyhet, otthon sült kenyeret, szintén otthon készült diós vagy babos szendvicskrémeket, gyümölcsöt, dióféléket esznek, mellé pedig olykor vietnami tésztalevest vagy ragacsos rizst. Az ebéd rizs, zöldség, tofu vagy bab, leves, párolt zöldség vagy saláta és néha desszert. A vietnami desszert általában édes ízű leves babbal vagy gabonával, a nyugati édességek pedig vegán piték vagy sütik. Vacsorára csak valami könnyűt és egyszerűt esznek, rizs- vagy tésztalevest és zöldséget.

Az érzelmeink hatása az étkezési szokásainkra
Mint emberi lények sokféle érzelmet átélünk, ezek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Pozitív érzelem például a szeretet, az öröm és a remény, a negatívak közé tartozik a félelem, a harag, a szorongás és a bánat. Sok ember szemében az érzelmek szoros kapcsolatban állnak az ennivalóval, bár ennek a viszonynak a természete egyénenként változik. Néhányan hajlamosak többet enni örömükben, mások inkább kevesebbet. Ha nem próbáljuk meg mélyebben megérteni sóvárgásunk természetét, akkor ez az érzés nőni fog és egészségtelen szokásokká fejlődik. Ha meg akarjuk őrizni az egészségünket, akkor a tudatosságot kell arra használnunk, hogy teljesen tudatában legyünk annak, a különféle érzelmek hogyan befolyásolják az étkezési szokásainkat, és hogyan alakíthatunk ki egészséges és pozitív kapcsolatot az étellel.

Tudatosság a hétköznapi életben
A tudatosság széppé és értelmessé teszi az életet. Ha tudatában vagyok annak, hogyan áramlik a levegő ki és be a légzésemmel, és ellazítom az egész testemet, akkor átérzem, milyen jó is élni. Érzem, hogy egészséges vagyok, és hálát adok mindenért, ami jól működik a testemben. Azután a tudatosság jóvoltából felfedezem, milyen szép kék az ég, milyen gyönyörűen mosolyognak a virágok és csicseregnek a madarak. Mélyen átélem a saját szenvedésemet, szeretettel és gyöngédséggel kezelem, ahelyett hogy elnyomnám és elfutnék előle. Mivel igazán jelen vagyok a saját életemben, igazán jelen lehetek azok életében is, akikkel együtt élek, valóban odafigyelhetek rájuk, és olyasmit mondhatok nekik, ami reményt és önbizalmat önt beléjük. Ilyen módon örömet szerezhetek valakinek minden reggel, és enyhíthetem valaki fájdalmát minden délután.

A mester ha naponta csak egyetlen tudatos tevékenységet választhatna, az a tudatos légzés lenne. A légzésünk velünk van mindaddig, amíg csak élünk. Bárhol, bármikor és bármilyen testhelyzetben tudunk tudatosan lélegezni. Még ha betegek vagyunk, akkor is fekhetünk az ágyban és tudatos légzéssel táplálhatjuk a testünket és az elménket, hozzásegíthetjük a testünket a gyógyuláshoz. Valóban nagyon tápláló!

A tudomány és a tudatosság kombinációja
A tudomány és a tudatosság egymást kiegészítve segíti hozzá az embereket ahhoz, hogy helyesen táplálkozzanak és megőrizzék az egészségüket. Először is tudatosan kell viszonyulnunk ahhoz, amit megeszünk. Tanácsos tudományos megalapozottságú egészséges táplálkozási elveket követnünk, és nem azt ennünk, amit a legújabb celebdiéta ajánl. Ha egyszer már tudjuk, mit eszünk, akkor együnk tudatosan, hogy ily módon ne csak megtartsuk az egészséges táplálkozási szokásokat, hanem megértsük az egész világunkat átható összefonódásokat. A tudatos étkezés olyan gyakorlat, amelynek segítségével megérthetjük, kik vagyunk. Ha a mindennapi életünkből hiányzik a tudatosság, akkor előfordulhat, hogy nem leszünk képesek felfedezni az egyébként bennünk rejtőző békét és boldogságot.

Tudatosság előnyei egyéni és világi szinten
Minden mindennel összefügg. Ha megérintünk valamit, mindent megérintünk. Bármit is teszünk, ezzel hatást gyakorolunk másokra. Éppen ezért meg kell tanulnunk tudatosan élni és átérezni a bennünk élő békét. A világbéke a bennünk élő belső békével kezdődik. Ha mindenki tudatosan él, mindenki egészségesebb lesz, elégedettebb az életével, akkor a béke szintje is nő. Ez a kollektív tudatosság pozitív változásokat hozhat a családunk, a közösségek, a nemzetek és a jövő generációi számára.

Forrás ~ Internet

 Agyserkentő ételek

Ha csökken munkabíró képességünk és teljesítményünk, vagy stresszes, 
nehéz időszaknak nézzünk elébe, segítsük agyunk munkáját tudatos étkezéssel!
Az agy számára a vércukorszint biztosítja a szükséges tápanyag-ellátást. 
Azonban alacsony vércukorszint esetén, elsősorban összetett és hosszan tartó működés
 (pl. hosszas koncentráció) alkalmával a nagyon aktív agyterületeken helyi hiány jelenhet meg. 
A glükózfelvétel javítja a felnőttek kognitív funkcióit. 
A hatás gyors, de csak rövid ideig (15-60 percig) tart. 
Az optimális vércukorszint mellett a megfelelő vízfelvétel is
elengedhetetlenül szükséges mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképességhez.
 
Fontos a szőlőcukor
Az agy fokozott anyagcserével működik, normális körülmények között az elsődleges energiaforrása a glükóz (szőlőcukor). Az agy aminosavakat (fehérje építőköveket) is képes energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben. Az agy a zsírsavakat közvetlen módon nem tudja energiaként hasznosítani. Mindemellett – főként éhezés során – képes a zsírsavakból származó ketontesteket is felhasználni. A ketontestek fontos energiaforrást jelentenek éhezéskor mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára. Ebben az állapotban a glikogénraktárak (tartalék szénhidrát) kiürültek, a máj pedig fokozottan állít elő ketontesteket a zsírsavakból. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. A legfőbb oka annak, hogy éhezés során az agy átvált a ketontestek hasznosítására az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, akkor a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami jelentős izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a „cukor-takarékosságban” betöltött szerepe az éhezés során kialakult stresszhez való alkalmazkodásban nagyon fontos.
 
Energia az agynak
Az agy fő tápláléka tehát a glükóz, amit elsősorban a szénhidráttartalmú élelmiszerekből nyerünk. 
A szénhidrát szó láttán nem kell csak friss, illatos kenyérre vagy gőzölgő tál rizsre gondolnunk, hiszen a szénhidrát-források jóval változatosabbak, a továbbiakban bemutatunk néhányat.

Burgonya
Nagyon értékes keményítőforrás, amely a szénhidrátok egyik összetett változata, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz létfontosságú ásványi anyagokat, például káliumot is. Ha lehet, ne az olajtól csepegő változatát preferáljuk, hanem például főzzük/süssük meg héjában.
 
Kenyér, péksütemények
A burgonyához hasonlóan értékes keményítőforrások. Táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, ezek rost és B-vitamin-tartalma sokkal jelentősebb, mint a finomított lisztből készült változatoké. Érdemes ezeket előnyben részesíteni.
 
Tészták
A magyar konyha fontos részét képezik a tészták, szívesen kínáljuk őket akár köretként, akár levesbetétként. A burgonyához, kenyérhez hasonlóan keményítő formájában tartalmaznak szénhidrátokat. A mediterrán étrend kapcsán vált népszerűvé a durum tészta fogyasztása, amely speciális fehérje-összetétele révén biztosít hosszabb jóllakottság érzetet. A főételként tálalt tésztát dúsíthatjuk zöldségekkel, sovány hússal. Ha délutáni ropogtatnivalóként valami gyorsra vágyunk, megfelelő alternatívát jelenthetnek az instant tészták is.
 
Gyümölcsök
A gyümölcsök, gyümölcslevek is értékes szénhidrátforrások a bennük lévő gyümölcscukornak (fruktóz) köszönhetően. Fogyasztásukkal ráadásul az energia mellett nélkülözhetetlen rostokhoz, az egészséges idegműködéshez fontos C vitaminhoz és számos más egyéb biológiailag aktív tápanyaghoz, például antioxidánsokhoz is hozzájut a szervezetünk.
 
Csokoládé
Finom édes íze miatt csokit enni magában öröm, nem is csoda, ha néhány kocka elmajszolása után több kedvünk lesz tanulni, dolgozni. Bár a csoki koffeinhez hasonló szerkezetű anyagot, ún. teobromint is tartalmaz, élénkítő hatását inkább cukortartalmának köszönhetjük, emellett az étcsokoládé magnéziumtartalma lehet még
jó hatással az idegeink működésére, szervezetünk stressztűrő-képességére.
 
Fontos tápanyagok
Az erős hajtásban azonban nemcsak szénhidrátokra van szükségünk, hanem minden tápanyagra. Alábbiak fokozottan segítik az agyműködést.
Tiamin és Niacin (B-vitaminok): szükségesek az idegi működésekhez.
Forrásaik: máj, teljes értékű gabona, hüvelyesek, élesztő, hús, zöldségfélék.
Cianokobalamin (B12-vitamin): az idegrendszer megfelelő szerkezetének kialakításához és működéséhez szükséges.
Forrásai: állati eredetű élelmiszerek.
C-vitamin: a megfelelő idegi működésekhez szükséges.
Forrásai: zöldpaprika, saláta, zöldségfélék (pl. brokkoli, káposzta), friss gyümölcsök, citrusfélék, petrezselyem, csipkebogyó.
Réz: a megfelelő idegi működéshez szükséges. A réz szerepet játszik a vaslebontásban és az agyműködésben. Hiánya anémiát (vérszegénységet) okoz, amely a szervek elégtelen oxigénszállításával jár együtt. A rézhiány az immunválaszt, vagyis szervezetünk védekezőképességét is rontja, és változásokat idéz elő az agy bizonyos kémiai receptoraiban, továbbá csökkenti a neurotranszmitterek (ingerületátvivő kémiai anyagok) szintjét.
Forrásai: máj, hüvelyesek, gabonafélék.
Jód: hiánya szellemi visszamaradottságot idéz elő.
Forrásai: jódozott só, tengeri halak, kagyló.
Mangán: nyomelem, amely szerepet játszik a szénhidrátok lebontásában és az agyműködésben.
Forrásai: teljes értékű gabona, dió, mogyoró.
Omega-3 zsírsavak: fontos szerepet játszanak az idegrendszer egészséges működésében.
 Egyes tudományos kutatások antidepresszáns hatást is tulajdonítanak neki.
Forrásai: tengeri halak, egyes növényi olajok, például a repce, vagy a lenmagolaj.

Forrás ~ Internet



 NAGYBÖJT

Katolikus étkezési szokások
Az étkezések elején és végén imádkozni szoktak, kifejezve azt, hogy az étel és a földi jó (az asztal-közösség örömére is) Istentől való, neki adnak hálát érte.
Az asztali áldás végzése az asztalfő, házigazda, jelenlévő felszentelt személy dolga aki ha katolikus, akkor keresztvetéssel , más keresztény pedig egyszerű imádsággal ~ például: " Jöjj el Jézus , légy vendégünk, áldd, meg amit adtál Nékünk!" ~ Ezzel kezdődik az étkezés, ezt megelőzően illetlenség bármit fogyasztani - (kivéve aperitif , hiszen azt nem az asztalnál fogyasztják) Az étkezés végén a szokásos imádság: "Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!"
Az ételekkel kapcsolatban semmiféle különleges előírás nincs, amire azonban illik vigyázni, az a katolikus böjti fegyelme. Hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein a katolikusok nem esznek húst. Fogadásokon, ez könnyen áthidalható oly módon, hogy a húsételek mellett zöldséget, hal és sajtkészítményeket kínálnak, koktél partikon pedig nem húsos falatkákat is kínálhatnak.

A böjt
Megtartott napokra előírt csökkentett táplálkozás, illetve húsevéstől való tartózkodást jelent. A különböző vallásoknál találkozhatunk az úgynevezett böjt időszakával, amikor is a böjt idején bizonyos csökkentett mennyiségű, és szokásos ételeket és italokat lehet csak fogyasztani.
A II. században már nagyon szigorú böjttel találkozunk. Xerophagiának nevezték és kenyéren, són, száraz főzeléken meg vízen kívül semmi egyebet nem vettek magukhoz az emberek. Az idők folyamán ez a szigorúság enyhült, de azért a naponként csak egyszeri jóllakás(a hústól, zsírtól, és egyéb állati termékektől tartózkodni kell) megmaradt.
A XIV. században megengedték az esti étkezést (collatio), és később a reggelit is.
A mai böjti fegyelmet az új egyházi törvénykönyv írja elő. A katolikusoknál Hamvazószerda és a Nagyböjt péntekjein és Nagyszombaton délig kell böjtölni.
Ha vallásos vendégünk van díszétkezéseken, a házigazda az aperitif elfogyasztása után hagyjon időt arra, hogy esetleges imádkozását a vendég feltűnésmentesen megejthesse!

Forrás ~ Internet

FARSANG ~ TÉLŰZŐ ÜNNEP

FARSANG

A farsang - mely szó a német Farschingból van magyarosítva, - keresztyén időszámítás és naptár szerint minden európai nemzetnél azt az évszakot jelenti, mely Vízkereszt és Böjt között esik.

Már a középkorban is a vidámság, a mulatság időszakának számított. Ilyenkor tartották a legtöbb esküvőt, lakodalmat. A házasságkötés napja a hétfő vagy a szerda volt, hogy a mulatság ne zavarja a vasárnap megszentelését.- a hívők el tudjanak menni vasárnap a szentmisére. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap.

A farsang csúcspontja a farsangot lezáró "háromnapokon" éri el (farsang vasárnapján, farsang hétfőn és húshagyó kedden.). Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások.

A "háromnapok" egyik leglátványosabb része a húshagyó kedd esti bált követő bőgőtemetés volt, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagybőjt.

A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban.

Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a török-űzés és a télűzés.

A török-űzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bujdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökökre, így űzték ki őket a városból.

A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

A farsang nélkülözhetetlen eleme a FARSANGI FÁNK

"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott...,mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

FARSANGI FÁNK

'Egy deci tejben áztatunk 4 kockacukrot és 3 deka aprított élesztőt. Mély tálba öntünk 4 tojássárgát, kevés sót és állandó keverés közt 2 deci langyos tejet, 7 deci lisztet, azután 4 evőkanálnyi olvasztott vajat és jól eldolgozzuk fakanállal egészen simára. Szükség esetén még annyi langyos tejet öntünk hozzá, hogy keményes rétestészta fogású legyen. Langyos helyre állítva, kendővel letakarva, egy órán át kelni hagyjuk. Pogácsaszúróval kiszaggatom a deszkán és kelni hagyom még egy fél óráig. Zárt tűzhelyen, bő, forró zsírban sütöm, de a zsír ne legyen égetően forró. Míg a fánkok alsó fele sül, lefedem a lábast, de mikor megfordítottam őket a lyukas lapáttal, fedetlen lábasban sütöm a másik felét. Ha sütés közben a zsír túl forróvá lenne, kevés hideg zsírt teszek hozzá. A fánkot barack- vagy málnalekvárral tálaljuk."
Természetesen zsír helyett én olajat használok.
A farsangi fánk könnyű, illatos, világos szalag fut rajta körbe.
A legfinomabb rumos baracklekvárral, de sodókkal, öntetekkel is remek'

Farsangi szalagos fánk

Hozzávalók:

* 50 dkg liszt
* 4 tojássárgája
* 3 dl tej
* 3 dkg élesztő
* 6 dkg kristálycukor
* 6 dkg vaj
* 1 csipetnyi só
* 1 kupaknyi rum
* 1 citrom héjának reszeléke
* 1 csomag vaníliás cukor
* olaj a sütéshez

Elkészítés:

Langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, hozzáadjuk a liszthez, és a többi anyaggal együtt összedolgozzuk, hólyagosra, kb. 10-15 percig dagasztjuk. A tésztájába rumot, citromhéjat, vaníliás cukrot is teszünk. 45 percig kelesztjük meleg helyen.

Kelesztés után 3 cm vastagra nyújtjuk, és 8 cm-es fánkszaggatóval szaggatjuk. Utó-kelesztjük (10-15 perc). Közepébe mélyedést nyomunk, és olajban sütjük úgy, hogy a mélyedés lefele legyen, fedő alatt. Fordítás után fedő nélkül sütjük tovább.

Ha kész a fánk, habzsákkal a mélyedésekbe Rummal összekevert lekvárt formázunk, porcukorral tálaljuk!

Forrás ~ Internet

Lencse, borsó, kása, mind Isten áldása 


Szilveszteri magyar szokások ~ avagy az egyszerű ételeket sem szabad lebecsülni, meg kell enni, a lencsét, a borsót és a kását is

Közeleg az évvége, ismét egy nehéz évet tudhatunk magunk mögött. De volt-e mostanában könnyű évünk? Ne is törödjünk a múlttal, nézzünk előre, újabb csodák, remények, sikerek várnak ránk. Elsőként mindjárt itt a mágikus Szilveszter éjszaka.

Magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódnak. Az évvégi babonák, szokások, hagyományok célja az, hogy a következõ évre egészséget, szerencsét, boldogságot és bőséget varázsoljanak.

December 31-e, az év utolsó napja  I. (Szent) Szilveszter pápa tiszteletére kapta a Szilveszter nevet. Szilveszter a hírnevét nem is annyira saját magának, mint római birodalom akkori uralkodójának, Nagy Konstantin császárnak köszönheti.  Nagy Konstantin többek között felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. Ez volt a kereszténység történetének első nagy fordulópontja.

Az óév-búcsúztatás, az új év kezdete minden népnél szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Különösen fontos szerepet kap a zajkeltés, amelynek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól.

Régi magyar népszokás a téltemetés: óévet jelképező szalmabáb földbe temetése vagy vízbe hajítása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások.

Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk semmiben sem hiányt szenvedni. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az országban többfelé sütöttek rétest, hogy a gazdagságot ezzel nyújtsák hosszúra. Sok háznál mandulaszemet főztek a lencsefőzelékbe. Ha a mandulát megtalálta az eladó sorban lévő leány, akkor a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Tilos volt mosni, teregetni, varrni, fonni, bármiféle házi munkát végezni. A babona szerint a szabály megszegése a család egy tagjának halálát hozhatja. Kora reggel friss vízben mosakodott az, aki egészséges akart maradni. Sőt aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, az "„elvitte az aranyvizet" és egész évben szerencsét remélhetett.• Ezen a napon nem volt szabad orvost hívni, mert úgy tartották, hogy akkor az egész év betegséggel telik.

Napjainkban  is népszerűek a szilveszteri és újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere és a patkó, az ételek közül pedig a lencse és a malac.

Mit ehetünk, hogy szerencsések legyünk az új esztendőben?

•Tilos baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal jobb óvatosnak lenni. A folyó menti településeken úgy tartották, hogy "ahány pikkely, annyi pénz", tehát szerencsét hoz. Azokon a vidékeken viszont, ahol folyó híján nem tudtak halhoz jutni, úgy vélték, hogy a hallal elúszik a szerencse is.

•Disznóhús az igazán jó választás, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sült malac fogyasztása boldog, bőséges esztendőt ígér. A rántott húst azonban jobb mellőzni, mert szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

Sült malac

Újév napján elmaradhatatlan étel a lencse. Már a Bibliai is említést tesz a lencséről: az éhes Ézsaiás egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyes vidékeken a kölesnek és a rizsnek is hasonló bőséghozó hatást tulajdonítottak.

Régen a szilvesztert bővedestnek hívták, hisz ezen az estén majdnem mindenki bővelkedett az ételekben. Mindenki megpróbálta biztosítani erre a napra a legfinomabb falatokat, a bőséget. Éjfélkor korhelylevest kell kanalazni, ami jót tesz az italoktól szenvedő gyomornak. Népszerű ital a gőzölgő krampampuli. Az ízén túl az égő rum, az olvadó cukor és a fűszerek csodálatos illata, a kék láng sejtelmes fénye garancia a megfelelő hangulatra.

A szilveszter éjszakájához sokféle népi hiedelem kötődik. A szilveszterkor fájó fog arra figyelmeztet, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad az újévben tovább halasztani. Egy babona szerint, ha az eladó sorban lévő lány szilveszter éjszakáján egy darab pirított kenyeret tesz a hóna alá, megálmodja, leendő urának a nevét.

Az éjféli pezsgőbontásnál is érdemes pár praktikát kipróbálni. Ha az egymástól távol lévő szerelmesek egy kis pezsgőt öntenek a földre miközben egymásra gondolnak, már meg is tették az első lépést ahhoz, hogy  egész évben együtt maradjanak. A földre öntött pezsgő azt is jelenti, hogy egész évben „dőlni fog a lé”, vagyis az újévben jó anyagiakra számíthatunk.

A szilveszter éjjelén született csecsemő az újjászületést szimbolizálja. Ez a mítosz a régi görögöktől származik, akik e napon ünnepelték Dionüszoszt, a bor istenét. Az ünnepségeken egy kosárban tartott csecsemő szimbolizálta a termékenységet, az újjászületést.

Forrás ~ Internet