Ásványi anyagok - mineráliák
A szervezetünk számára fontos ásványi anyagokat, más nevükön
mineráliákat fogom most bemutatni.
Ezek olyan kémiai, biológiai elemek,
amelyekre szükségünk van, kivéve a rádioaktív és gázhalmazállapotú
elemeket. Az ásványi anyagok főleg fémtartalmú elemek (vas, nátrium,
kalcium), de lehetnek nemfémesek (szilícium, bór), vagy éppen
gázhalmazállapotú (klór, fluor).
Talán kevesen gondolják, hogy olyan
ásványi anyagokra is szükségünk van, amik mérgezőek, például higany,
kadmium, arzén, ólom vagy réz. Nemfémek közül pedig az arany és ezüst
vesz részt bizonyos anyagcserék során. Igaz kis mennyiségben igényeljük
ezeket a mineráliákat, de szükségesek. Anyagcserénk szinte minden
lépcsőjében szerepelnek a mineráliák, ezt kutatási eredmények támasztják
alá, illetve egy anyag több folyamat résztvevője is egyben. A kalcium
például a csontok építését segíti, de az ingerületek vezetésében, az
izmok összehúzódásában, illetve a szervezetünk oly fontos sav-bázis
egyensúlyának fenntartásában is szerepet kap. Ezen fontos szerepek közül
most csak a legfontosabbakat említem meg.
Csontjaink, csontvázunk
Az emberi test 206 különféle funkciójú és formású csontból áll össze.
Ezek 70%-a ásványi anyagból, kisebb részben szerves anyagokból épül fel.
Ezen anyagoknak az összetétele alapján alakul ki a csontok szilárdsága,
rugalmassága. A csont sok csodálatos tulajdonsága közül csak párat
említenék. A csontváz élete folyamán a terheléssel együtt fejlődik. Egy
kovács esetén a karcsont és a rajta lévő izomzat, addig egy súlyemelőnél
már a gerincoszlop és a lábszárcsontjai is erősödnek. Törés után
hegesedés nélkül összeforrnak, nincsenek kinövések rajta, sőt még
erősebb is lesz a volt törés helyén. Ezen kívül fontos életadó
anyagokat, vérsejteket, ásványi anyagokat is szállítanak. A csontépítő
és csontlebontó sejteknek köszönhetően pedig állandó egyensúly alakul
ki, nem lesznek kinövések és csonthiány sem. Ehhez azért precíz
kommunikáció szükséges.
Mitől piros a vér?
Ismerjük a vas oxigénszállításban betöltött szerepét. A vasat a
vörösvértestek hemoglobinjában találjuk meg. Két vegyértékű állapotában
könnyen magához köt egy oxigénmolekulát, ilyenkor élénkpiros a színe.
Amikor leadja az oxigént, cserébe széndioxidot vesz fel, ettől
elszíneződik barnára és mi ezt a vénás keringésben sötétvörösnek látjuk.
Ezen kívül még a tanulás során, az idegrendszer működésénél vesz részt a
vas.
Makro és mikro
Elérkeztünk végül ahhoz a kérdéshez is, hogy melyik elemből mennyi is
szükséges. Természetesen itt nem fogunk számadatokat felsorakoztatni,
hiszen azt mindenki elolvashatja az adott ásványi anyag oldalán, sőt,
személyre szabottan kiszámolhatja a vitaminszükséglet kalkulátorral.
Ezek helyett inkább néhány fogalmi kérdést szeretnénk megvilágítani: mit
nevezünk ásványi anyagnak, mit makro- és mit mikrolemnek vagy éppen
nyomelemnek.
Hátravetett előszó - végül is mik azok az ásványi anyagok?
Ásványi anyagokon mennyiségre való kitétel nélkül minden olyan anyagot
értünk, melyek energiát nem szolgáltatnak, nem vitaminok (tehát nem
szerves vegyületek), nem toxikusak (legalábbis szokásos mennyiségükben) a
szervezet számára, viszont valamilyen mértékben szükségesek a
zökkenőmenetes működéshez. Makroelemen azt az ásványi anyagot értjük,
amely szervezetünk számára naponta néhány száz milligramm vagy éppen
néhány grammnyi mennyiségben szükséges. Ilyen elemek többek között a
kalcium, a foszfor, a nátrium és a kálium. Mikroelemnek nevezzük azt az
ásványi anyagot, amelyből naponta néhány milligrammra vagy még annál is
kevesebbre van szükségünk. Ezek közül példaként emelhető ki a vas vagy a
cink. Nyomelemek azok a mikroelemek, amelyek valóban csak nyomokban
fordulnak elő a szervezetben, nem is kell őket mindennap felvenni.
Nagyon sokszor a mikroelem és a nyomelem fogalma összemosódik. A szelén
vagy az alumínium leginkább ezek közé sorolható.
Csak a teljesség
kedvéért álljon itt egy felsorolás az emberi szervezetben eddig
kimutatott ásványi anyagokról:
- Esszenciális, azaz feltétlenül szükséges makroelemek: kalcium, foszfor, nátrium, kálium, magnézium, klór, kén.
- Esszenciális mikroelemek: vas, réz, kobalt, cink, mangán, jód, molibdén, fluor, szelén, króm.
- Valószínűleg esszenciális mikroelemek: nikkel, ón, szilícium, vanádium.
- Ismeretlen funkciójú nyomelemek: alumínium, kadmium, ólom, arzén, bárium, stroncium, higany, ezüst, arany, antimon.
