Gyermek allergiák 

Klasszikus étel-allergia

Leggyakrabban gyermekkorban fordul elő, súlyos tüneteket produkálva. Gyerekkorban (különösen csecsemőkorban) 6-7 % is lehet az ételallergiások száma. Az ételallergia leggyakrabban veszélyeztetett korosztálya a csecsemők és a kisgyerekek.

Kiváltásáért azok a fehérje allergének tehetők felelőssé, melyek ellenállnak a hőnek, savnak és fehérjebontó enzimeknek. Amit a mama megeszik - ugyan kis mértékben - átmegy az anyatejen keresztül a baba testébe és az allergiás alkatú babáknál hamar tünetek formájában jelenik meg az ételallergia. Különböző konyhatechnikai eljárásokkal a zöldségek allergénjeit el tudjuk távolítani, hőérzékenységük miatt. De egyéb élelmiszereknél nem befolyásolja, hogy az adott ételt nyersen, főzve, vagy előre elkészített módon fogyasztjuk.

 

Legismertebb allergének:

• állati tej
• sajátságos fehérnye-test (kazein)
• tojás fehérje, tojás sárgája,
• citrusfélék
• szója, zab.
• eper, málna
• mogyorófélék
• lisztfélék, glutén
• húsok, hal

 

Az étel allergia kialakulásának leggyakoribb okai:

• az anyatejes táplálás idő előtti elhagyása,
• az emésztőfunkció gyengesége,
• a bélfal fokozott áteresztőképessége
• a bélflóra egyensúlyának megbomlása,
• immunológiai éretlenség, örökletes tényező,
• az idegen fehérjék (tej, tojás, lisztfélék), valamint a “műételek” túl korai bevezetése,
• hajlamosító tényező még az emésztőrendszer fertőzéses vagy a helytelen táplálásból eredő gyulladásos megbetegedése.
• szervi rendellenesség

 

Súlyos bőr, gyomor-, bélrendszeri, illetve légzőszervi tüneteket okoznak:

• hasfájás, hányás,
• hasmenés,
• haspuffadás,
• csalánkiütés,
• akár orrfolyás
• a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások leggyakoribb okozója is lehet a táplálékallergia,
• bőrtünetek: egész testre kiterjedő száraz akár ekcémás bőr,
• fontos tünet még a véres széklet,
• de sokkos állapot is kialakulhat.

Nagyon fontos az ételek korhoz kötött, időben történő bevezetése. Ne siessük el az olyan ételek adását, amire a baba szervezete még nincsen felkészülve, mert a túl korai étel bevezetése akár allergiás reakciót is elindíthat a szervezetben, ami egyébként (ha korban, időben kapja a baba) nem okoz semmiféle panaszt.

Amennyiben a baba még szoptatás alatt kerül olyan kapcsolatba allergénnel, amit elég nehéz “kiszűrni” akkor az anya kísérleti jelleggel tudja megállapítani, hogy mit nem tud a baba megemészteni. De a szoptatás elhagyása semmilyen esetben nem célravezető! A hazai ajánlások 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálást részesítik előnyben. Amennyiben az anyatej mennyisége nem elegendő, kiegészítésként, még ha tünetmentes is a csecsemő, akkor is hypoallergén (HA – jelzésű) tápszerek adása javasolt! Ha igazolt a tejfehérje (kazein) érzékenység, akkor is kizárólag nem tejfehérje alap-összetételű tápszer adása szükséges.

Jó hír viszont, hogy általában (90-95%-ban) 3 éves korra, az arra érzékeny babák tünetei megszűnnek, tehát a korai ételallergia kinőhető.

De sajnos az is előfordulhat, hogy később légzőszervi allergia esetleg asztma alakul ki. Nagyrészt a gyerekek ezt is kinövik, de vannak olyan allergének, amelyek egy életen át fennmaradó és időszakosan jelentkező allergia rohamokat váltanak ki. Ezek a tulajdonságok leggyakrabban apró magvas ételekre jellemzőek, mint például a mogyoró, dió, szezámmag, mandula, stb.

Fontos az étrendváltoztatás, az allergiás tünetek fennállásáig teljes megvonásos-diéta tartása szükséges! Semmilyen olyan élelmiszert vagy adalékanyagot nem lehet fogyasztani, ami a tüneteket kiváltotta. Legyünk körültekintőek, javasolt a frissen elkészített, tartósítószer-mentes élelmiszerek fogyasztása!

A gyerekek egészséges fejlődéséhez a megfelelő tápanyagbevitel elengedhetetlenül szükséges. A táplálék megvonás súlyos fejlődési rendellenességhez is vezethet! Ezért minden esetben meg kell próbálni az elhagyott étel visszapótlását. A tünetek megszűntével, gyermekorvos vagy allergológus-, gasztroenterológus szakorvos segítségével meg kell próbálni visszaépíteni az allergiát kiváltó élelmiszert vagy adalékanyagot az étrendbe, ezzel megelőzzük a további tünetek esteleges betegségek, hiányállapotok kialakulását.

A gyümölcsök kerülése is csak az allergiás tünetet okozó fajtára terjed ki! Figyelemmel kell kísérni az esetleges keresztallergiás reakciókat, amelyek, akár egy bizonyos pollen szórásával lehetnek összefüggésben. De a hasonlóság elvén (piros-piros gyümölcs) nem szabad megvonni az étrendből a nem allergizáló gyümölcsöt, mert ez vitaminhiány kialakulásához vezethet!

A zöldségek allergénjeit főzéssel könnyen eltávolíthatjuk, hiszen hőre érzékenységet mutatnak. De fokozottan kell figyelni a szárított leveskockákra, fűszerkeverékekre, mert ezek nem hőkezelés által lettek tartósítva, hanem szárított formában és ezáltal, allergizáló tulajdonságuk továbbra is megmarad.

Fontos teendő még a bélflóra egyensúlyának megfelelő fenntartása vagy helyreállítása. 

Immunterápiával is segíthetik a súlyos élelmiszerallergia kezelését. Vannak olyan bélbaktériumok, amik jótékonyak az emberi szervezet számára, hiszen általuk csökken a tápanyagok antigén hatása. Ezeket a probiotikumokat különböző akut történések után, (mint például antibiotikum szedése) célszerű alkalmazni.

 

Keresztreakciós élelmiszer-allergia

Ez a típusú allergia enyhébb lefolyású, inkább nagyobb gyereknél vagy felnőttkorban jelentkezik, és pollenérzékenység előzi meg. Kialakulásáért a légúti és élelmiszer-allergének között létrejövő keresztreakció tehető felelőssé. A pollenallergiások 50%-nál kialakul keresztreakciós étel-allergia.

Tünetei hasonlatosak a klasszikus étel-allergia tüneteivel, főként csecsemőkre jellemzően a nyugtalan alvás és hasfájás, hányás, véres széklet.

Nagyobb gyermekekre jellemző:

• fáradékonyság,
• csökkent koncentráló képesség,
• légúti fertőzésekre való hajlam,
• vérszegénység.

 

Még a magatartásbeli problémákat is okozhatja ételallergia!

Bőrtünetek megjelenési formái:

• A bőr száraz, viszkető, kipirosodó lesz,
• főleg a hajlatokban elszíneződés, ekcémás tünetek jelennek meg.

 

Fontos elkülöníteni az ételallergiát az étel intoleranciától.

Az étel-allergia tünetei csekély mennyiségű allergén elfogyasztása után is megjelenik, míg az étel intolerancia tüneteinek megjelenése függ az elfogyasztott étel mennyiségétől. Tünetei és lefolyása nagyban különbözik, míg az allergia tünetei akut lefolyással, drasztikus módon jelentkeznek addig az intolerancia tünetei enyhébbek és lassú lefolyásúak.

Ételallergia tünetei	Étel intolerancia tünetei

Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.	hányinger
csalánkiütés (urticaria)	hányás
hányinger	felfújodás
gyomorfájdalom	puffadás
hasmenés	gyomorégés
bőrviszketés	hasmenés
nehézlégzés	fejfájás
mellkasi fájdalom	idegesség
légutak duzzanata	ingerlékenység
anafilaxiás sokk	koncentráló képesség csökkenés

Kimutatása lehetséges vérből végzett allergia vizsgálattal, amely meghatározza a tünetekért felelős allergént.

Megelőzése kismamák vonatkozásában, hogy kerüljék az izgató, irritáló anyagokat, mint a cigaretta füst, vegyszerek belélegzése, mert kimutatták, hogy ezek a babát, allergiás hajlamúvá tehetik.

Amennyiben a kismama allergiás típusú akkor nem árt a még nagyobb óvatosság, hogy mit fogyaszt a terhesség utolsó szakaszában:
Mérsékelten fogyasszon halat, mogyorót, tojást, sajtot. Fontos odafigyelni a napi bevitt tej mennyiségére, ami ne legyen több napi fél liternél, vagy annak megfelelő mennyiségű tejterméknél.
Amennyiben a szoptatásnál az anyatej mellett szükséges tápszer adása, akkor minden esetben hypoallergén (HA – jelzéssel ellátott) tápszert kapjon a baba.

Pollen allergia:

Ahogy a fiatalok és a felnőttek életminőségét is megkeseríti a pollenallergia úgy hatványozódva hatnak a babákra és a gyerekekre is.

Leggyakoribb kiváltó oka:

• füvek (parlagfű, útifű, üröm)
• csalán félék
• toll keverékek
• házi por

Tünetek:

• orrfolyás, orrdugulás,
• torokban kaparó érzés
• szemviszketés, kötőhártya gyulladás
• belső hallójáratban érzett viszkető érzés
• gyakori középfülgyulladás
• szaglás és az ízérzékelés csökkenése
• tüsszögés, köhögés.
• koncentrálási nehézség, iskolai teljesítmény csökkenése
• sport teljesítmény csökkenése
• légúti megbetegedések
• nehézlégzés, asztma

 Forrás - Internet