FŐZZÜNK SZERETETTEL

 A főzés egyik aspektusa a táplálás, a másik az örömszerzés.
Mindkettő esetében fontos, hogy a főzésre hangolódva és azokra hangolódva, akiknek főzünk, nyugodt, békés és szeretetteljes lelki állapotban készítsük az ételeinket.
Sokan emlegetik nosztalgikusan a 'Mama főztjét' - valójában az ízek mellett a szeretet energiát emlékezzük, amivel a főzés közben átitatódott.
Rohanó világunkban sokan csak 'összedobnak' valamit, sokszor telve feszültséggel, így ezek az energiák adódnak át az étellel.
Nem is beszélve a sokszor 'személytelen' éttermi étkezés.
Már a vásárlással kezdődik a szeretettel való feltöltés, így nem mindegy, hogy kitől vagy hol vásárolunk és meddig áll a hűtőben.
Nagyon fontos tehát a tudatosság és a lelkiség, ahogyan ételeinket készítjük 'szívvel és lélekkel'!

1. Hagyják a konyha küszöbén minden gondjukat-bajukat. Kézmosás közben képzeljék el, amint a napi gondokat is leöblítik a piszok mellett. Töröljék tisztára a munkalapokat hasonló hangulatban.

2. Készítsék össze a hozzávalókat. Bánjanak velük gondosan, akárha az égnek ajánlanák az életerő eme forrásait. Fogadják meg magukban, hogy örömet okoznak azoknak, akiknek főznek. Ha tetszik, hangosan is elmondhatják fogadalmukat.

3. Hagyják, hogy a mosás, felszeletelés és kevergetés mozdulatai mindenestől lekössék testüket és elméjüket. Adják át magukat minden egyes részfeladatnak, legyenek ezek belső lelkiállapotuk külső megnyilvánulásai, amely most maga a megtestesült, zavartalan és szeretetteljes nyugalom.

4. Miközben munkájuk kiszorítja az elmét elözönlő gondolatokat, folyamatosan kössék le magukat az elvégzendő feladattal. Emlékezzenek vissza fogadalmukra, hogy ízletes ételeket készítenek szeretettel.

5. Tálaljanak szemgyönyörködtetően. Nem szükséges ehhez drága szalvétát beszerezni, és az ezüstkészletet elővenni. Elég, ha ugyanaz a gondosság nyilvánul meg a tálalásban, mint a sütés-főzés során. Az asztalnál ülők így minden bizonnyal megérzik, hogy nem csupán a gyomrukkal törődnek, de érzelmeik táplálásával is.

'TERÍTŐ A NŐ SZERETETE' - Molnár V. Józseftől idézve

A tradicionális hagyományok, értékek alapján a házhoz érkező vendégnek 'asztalt' terítettek.
Ezzel kifejezvén a vendég iránti tiszteletet és megbecsülést.
Ma a 'junk food' szokásrendszere alapján akár az utcai evés is elfogadott, bár ilyenkor a test éhsége oltódik csupán.
A szépen terített asztal a lélek számára is táplálást jelent, ünneppé és szakrálissá téve az étkezés, testünk és lelkünk táplálását.
Hiszen a táplálkozás valójában szakrális folyamat, testünk és lelkünk táplálása, öröm és szeretetteljes odaadás.
Így az 'asztalunk váljék oltárrá' - elv így nyer értelem számunkra.
A szépen terített asztal, az ételeink megáldása az étkezést magasabb energia szinten való energetizálást jelent.

"Tégy valami jót a testednek, hogy szívesen lakhasson benne
a Lelked!"