Paprika

Az Amerikai földrész trópusi éghajlati vidékein több mint hétezer éve termesztik a Capsicum nemzetség fűszerként, zöldségként és gyógyszerként egyaránt használatos tagjait.
Európa Kolumbusz Kristóf felfedezőútjai révén ismerte meg a paprikát. Az ajándékba hozott növény eleinte a főúri kertek különleges dísze volt. A XVI-XVII. században kereskedőkkel érkezett Törökországba, majd onnan hazánkba az akkoriban „törökbors"-ként emlegetett erősen csípős fűszerpaprika.
Magyarországi termesztése Szegeden kezdődött. A zölden is fogyasztható nem csípős paprikát Bulgáriából érkező kertészek honosították meg Kalocsa környékén. Népszerűségét részben annak is köszönheti, hogy Szent-Györgyi Albert hazánkban termett paprikával végzett kísérletei nyomán kapta meg a C-vitamin előállításáért járó Nobel-díjat.

A paprika élettani hatásai
A paprika igen sok A-vitamint és egyes B-vitaminokat tartalmaz. C-vitamin tartalma közismerten magas. Ez elsősorban nyersen érvényesül, bár viszonylag kevés vitamin vész el a héjában, olajban hirtelen kisütött paprikából. Azonos tömegű termés esetén a paprikában kilencszer annyi C-vitamin található, mint a paradicsomban.
A szárítás módozatai közül a napon szárítással őrizhetjük meg leginkább a vitamintartalmat.
Az ásványi anyagok közül elsősorban a magnézium, valamint a kálium és a vas jelentős. A paprika remek béta karotin-forrás.
Fertőtlenítő hatása egyenes arányban áll csípősségével: a bakteriális és állati eredetű kórokozókkal terheltebb trópusokon a legerősebb, és itt is fogyasztják a legnagyobb mértékben.
Szabályozza a vérnyomást, javítja a keringést, az anyagcserét, csökkenti a vér koleszterin szintjét. Serkenti az emésztőrendszer működését, a nyál és a gyomorsavak kiválasztását. Az agyban az ún. örömhormonok termelődését fokozza. Ez lehet a magyarázata annak, hogy sokan szinte rabjaivá válnak az egyre csípősebb ételek fogyasztásának.
Kivonatát sikerrel alkalmazzák reumatikus eredetű ízületi gyulladások kezelésére.
A paprika erősíti az immunrendszert; bioflavon és likopin tartalma révén fontos szerepe van a rákbetegség megelőzésében.

Hű, de csíp!
A nemzetség legtöbb tagjában megtalálható a kapszaicin, amely erős, égető érzést okoz a szájban, és nem megfelelő emésztés esetén a végbélben is. Ez az érzet csak az emlősállatokban alakul ki, a madarak számára a vegyület közömbös ízű.
A kapszaicint 1978-ban Hőgyes Endre izolálta. Kísérleteivel kimutatta a nyálkahártyára gyakorolt izgató hatását; valamint azt is igazolta, hogy a paprikafélékben található jellegzetes vegyület serkenti a gyomornedv termelődését.

A paprika vásárlása és tárolása
A friss zöldpaprika vízben gazdag; tapintásra kemény, húsa ránctalan. Vitamintartalma és állaga alkalmassá teszi salátába, töltésre és wokban sütésre. A régóta leszedett paprika a tárolás során megfonnyad. Lecsóba és sütéshez ez a minőség is megfelelő.
A száraz foltok napsütéstől vagy apróbb kártevők szívogatásától származhatnak, az ízt és az élvezetet nem tudják igazán befolyásolni. A szürkés, puhás, esetleg folyós foltok gombabetegség jelei, az ilyen paprikát inkább ne vegyük meg.
Hazaérve tegyük árnyékos, hűvös helyre. A hűtőszekrény enyhén hűtött rekeszében papírzacskóban 3-4 napig is eláll.
Fűszerpaprikát csak megbízható helyről érdemes beszerezni. Fénytől védett, száraz, légmentes körülmények között tároljuk, pl. szekrénybe helyezett csavaros kupakú befőttesüvegben.

Mire jó még a paprika?
A zöldpaprikát fogyaszthatjuk nyersen szeletekre vágva, feldarabolás után salátába keverve, esetleg levesben pürésítve. Sült ételekkel együttsütve kiválóan társul gombával, hagymával, fokhagymával, padlizsánnal és paradicsommal.
Változatos színével és egyedi ízével gazdagítja a wokban készült ételeket, illetve a gabona alapú kásákat.
Bizonyos fajtái töltésre alkalmasak. A rizzsel, esetleg kölessel, illetve hússal és sajttal töltött paprikát mártással leöntve, majd sütőben megsütve kellemes nyáresti vacsorát állíthatunk össze.
A fűszerpaprikát szárítással, a zöldpaprikát savanyítással is tartósíthatjuk. A marinált paprikasaláta rántott húsok vagy zöldségek kíséreteként szerepelhet étlapunkon.

Receptek
Zöldséges rizs paprikával
  • 1 Ek olaj
  • 1 vöröshagyma, karikára szeletelve
  • 3 gerezd fokhagyma, összezúzva
  • 1-1 piros és zöld színű paprika, apró csíkokra vágva
  • 300g barnarizs
  • 2db paradicsom, negyedekre vágva
  • 900ml víz
  • 2 vöröshagyma, kockára vágva
  • 2 kisebb zeller, felkockázva
  • 130g csemegekukorica
  • só, borsikafű, petrezselyemlevél
Az olajban megdinszteljük a hagymát és a fokhagymát. Beletesszük a paprikát. Sűrű kevergetés mellett megpirítjuk. Hozzáadjuk a rizst és a paradicsomot. Öt percig tartó gyakori kevergetés után felöntjük a vízzel, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és ízesítőt is. Ha szükséges, pótoljuk az elpárolgott vizet. Petrezselyemlevéllel megszórva tálaljuk.

Gazpacho
  • 1-1 piros és sárga húsú paprika
  • 1 cs újhagyma
  • 1 salátauborka
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 400g paradicsom
  • 2 Ek olaj
  • 2 Ek zsemlemorzsa
  • só, bors
A zöldségeket viszonylag kicsire szeleteljük. Ízlés szerint ízesítjük, majd hozzáadjuk a zsemlemorzsát. Rúdmixerrel összedolgozzuk. Hűtőszekrényben állni hagyjuk. Főtt tojás szeletekkel és petrezselyem apróra vágott zöldjével tálaljuk.