Paprika
Az Amerikai földrész trópusi éghajlati vidékein több mint hétezer éve
termesztik a Capsicum nemzetség fűszerként, zöldségként és
gyógyszerként egyaránt használatos tagjait.
Európa Kolumbusz Kristóf felfedezőútjai révén ismerte meg a paprikát.
Az ajándékba hozott növény eleinte a főúri kertek különleges dísze
volt. A XVI-XVII. században kereskedőkkel érkezett Törökországba, majd
onnan hazánkba az akkoriban „törökbors"-ként emlegetett erősen csípős
fűszerpaprika.
Magyarországi termesztése Szegeden kezdődött. A zölden is
fogyasztható nem csípős paprikát Bulgáriából érkező kertészek
honosították meg Kalocsa környékén. Népszerűségét részben annak is
köszönheti, hogy Szent-Györgyi Albert hazánkban termett paprikával
végzett kísérletei nyomán kapta meg a C-vitamin előállításáért járó Nobel-díjat.
A paprika élettani hatásai
A paprika igen sok A-vitamint és egyes B-vitaminokat tartalmaz.
C-vitamin tartalma közismerten magas. Ez elsősorban nyersen érvényesül,
bár viszonylag kevés vitamin vész el a héjában, olajban hirtelen
kisütött paprikából. Azonos tömegű termés esetén a paprikában kilencszer
annyi C-vitamin található, mint a paradicsomban.
A szárítás módozatai közül a napon szárítással őrizhetjük meg leginkább a vitamintartalmat.
Az ásványi anyagok közül elsősorban a magnézium, valamint a kálium és a vas jelentős. A paprika remek béta karotin-forrás.
Fertőtlenítő hatása egyenes arányban áll csípősségével: a bakteriális
és állati eredetű kórokozókkal terheltebb trópusokon a legerősebb, és
itt is fogyasztják a legnagyobb mértékben.
Szabályozza a vérnyomást, javítja a keringést, az anyagcserét,
csökkenti a vér koleszterin szintjét. Serkenti az emésztőrendszer
működését, a nyál és a gyomorsavak kiválasztását. Az agyban az ún.
örömhormonok termelődését fokozza. Ez lehet a magyarázata annak, hogy
sokan szinte rabjaivá válnak az egyre csípősebb ételek fogyasztásának.
Kivonatát sikerrel alkalmazzák reumatikus eredetű ízületi gyulladások kezelésére.
A paprika erősíti az immunrendszert; bioflavon és likopin tartalma révén fontos szerepe van a rákbetegség megelőzésében.
Hű, de csíp!
A nemzetség legtöbb tagjában megtalálható a kapszaicin, amely erős,
égető érzést okoz a szájban, és nem megfelelő emésztés esetén a
végbélben is. Ez az érzet csak az emlősállatokban alakul ki, a madarak
számára a vegyület közömbös ízű.
A kapszaicint 1978-ban Hőgyes Endre izolálta. Kísérleteivel kimutatta
a nyálkahártyára gyakorolt izgató hatását; valamint azt is igazolta,
hogy a paprikafélékben található jellegzetes vegyület serkenti a
gyomornedv termelődését.
A paprika vásárlása és tárolása
A friss zöldpaprika vízben gazdag; tapintásra kemény, húsa ránctalan.
Vitamintartalma és állaga alkalmassá teszi salátába, töltésre és wokban
sütésre. A régóta leszedett paprika a tárolás során megfonnyad. Lecsóba
és sütéshez ez a minőség is megfelelő.
A száraz foltok napsütéstől vagy apróbb kártevők szívogatásától
származhatnak, az ízt és az élvezetet nem tudják igazán befolyásolni. A
szürkés, puhás, esetleg folyós foltok gombabetegség jelei, az ilyen
paprikát inkább ne vegyük meg.
Hazaérve tegyük árnyékos, hűvös helyre. A hűtőszekrény enyhén hűtött rekeszében papírzacskóban 3-4 napig is eláll.
Fűszerpaprikát csak megbízható helyről érdemes beszerezni. Fénytől
védett, száraz, légmentes körülmények között tároljuk, pl. szekrénybe
helyezett csavaros kupakú befőttesüvegben.
Mire jó még a paprika?
A zöldpaprikát fogyaszthatjuk nyersen szeletekre vágva, feldarabolás
után salátába keverve, esetleg levesben pürésítve. Sült ételekkel
együttsütve kiválóan társul gombával, hagymával, fokhagymával,
padlizsánnal és paradicsommal.
Változatos színével és egyedi ízével gazdagítja a wokban készült ételeket, illetve a gabona alapú kásákat.
Bizonyos fajtái töltésre alkalmasak. A rizzsel, esetleg kölessel,
illetve hússal és sajttal töltött paprikát mártással leöntve, majd
sütőben megsütve kellemes nyáresti vacsorát állíthatunk össze.
A fűszerpaprikát szárítással, a zöldpaprikát savanyítással is
tartósíthatjuk. A marinált paprikasaláta rántott húsok vagy zöldségek
kíséreteként szerepelhet étlapunkon.
Receptek
Zöldséges rizs paprikával
- 1 Ek olaj
- 1 vöröshagyma, karikára szeletelve
- 3 gerezd fokhagyma, összezúzva
- 1-1 piros és zöld színű paprika, apró csíkokra vágva
- 300g barnarizs
- 2db paradicsom, negyedekre vágva
- 900ml víz
- 2 vöröshagyma, kockára vágva
- 2 kisebb zeller, felkockázva
- 130g csemegekukorica
- só, borsikafű, petrezselyemlevél
Az olajban megdinszteljük a hagymát és a fokhagymát. Beletesszük a
paprikát. Sűrű kevergetés mellett megpirítjuk. Hozzáadjuk a rizst és a
paradicsomot. Öt percig tartó gyakori kevergetés után felöntjük a
vízzel, majd hozzáadjuk a többi zöldséget és ízesítőt is. Ha szükséges,
pótoljuk az elpárolgott vizet. Petrezselyemlevéllel megszórva tálaljuk.
Gazpacho
- 1-1 piros és sárga húsú paprika
- 1 cs újhagyma
- 1 salátauborka
- 2 gerezd fokhagyma
- 400g paradicsom
- 2 Ek olaj
- 2 Ek zsemlemorzsa
- só, bors
A zöldségeket viszonylag kicsire szeleteljük. Ízlés szerint
ízesítjük, majd hozzáadjuk a zsemlemorzsát. Rúdmixerrel összedolgozzuk.
Hűtőszekrényben állni hagyjuk. Főtt tojás szeletekkel és petrezselyem
apróra vágott zöldjével tálaljuk.