Görögdinnye
Ha a perzselő napsütésben megszomjazunk, kanyarítsunk egy hűs
görögdinnyeszeletet – nemcsak szomjunkat oltja, de egészséges is! A
tökfélék családjába tartozó gyümölcsöt júliustól szeptember elejéig
fogyasztjuk.
A természetes és mesés vizes palack
A görögdinnye őse ma is megterem vadon az afrikai Kalahári
sivatagban. Magas pektintartalma miatt Zimbabwe területén ma is
felhasználják lekvárkészítéshez. Legfontosabb erénye azonban a rendkívül
magas víztartalom: Afrika egyes vízhiányos részein kifejezetten
vízforrásként termesztik.
Feljegyzések szerint egy menekülésben levő katona csak görögdinnyéhez
jutott hozzá és másfél hónapig életben maradt. Ez a történet hasonlít a
vietnami legendához, amelyben egy hat hónapig száműzetésben levő herceg
számára egy madár a csőréből ejt ki egy görögdinnyemagot. A gondozott
növény termést hozott, így a herceg túlélte a veszélyes időszakot.
Az egyiptomi sírkamrákban talált görögdinnyemag-leletek nyomán a
tudósok arra következtetnek, hogy a növényt már a fáraók korában is
termesztették.
Az Egyiptomi Birodalom idején a görögdinnyét Kínában termesztették,
ahova valószínűleg kereskedelmi útvonalakon jutott el, mivel Ázsiában
vadon nem él meg. Hamar népszerű lett Kis-Ázsiában, Oroszországban és a
Közel-Kelet melegebb országaiban is. Európába a mórok közvetítésével
került a XIII. században.
A XVI.-XVII. századi Európában már sokféle fajtát termesztettek. Volt
sárga, fehér és piros belű; foltos magvú; fehér, piros, barna, zöld és
fekete magvú.
Egészségünkre!
Bár tömegének 92%-a szöveti víz, a fennmaradó 8% összetétele az egyik
legegészségesebb gyümölccsé teszi a görögdinnyét. Sok benne az A-, B1-,
B6- és C-vitamin.
Antioxidáns vegyületei a béta-karotin és a likopin. Ezek mennyisége a
szobahőmérsékleten történő tárolással egyenes arányban nő. A
béta-karotin védi a sejteket a káros mutációktól. A likopin csökkenti a
prosztatarák kialakulásának esélyét, enyhíti az ízületi gyulladásos,
reumatikus tüneteket.
Fogyasztása hatékonyan előz meg egyes szívbetegségeket, az asztma tüneteit.
A görögdinnyében jelentős mennyiségben fordulnak elő a következő ásványi anyagok: kálium, magnézium, vas, fluor, szelén.
Hogyan vásároljuk és tároljuk?
A frissen szedett dinnye méretéhez képest nagy, a héj kissé fényes, a kocsány még nem száradt el.
A görögdinnye alján látható világos, sárgás folt azt jelenti: a dinnye a termőföldön, az indán érett be.
A félbevágott dinnyén nézzük meg a magokat: legyenek sötétek, foltmentesek.
Hűtőszekrényben tároljuk. Csomagoljuk be, különben könnyen átveszi más ételek illatát.
Szokásos és különleges felhasználási ötletek
A görögdinnye felkockázott húsa gyakran kerül gyümölcssalátába. Sőt,
magából a dinnyéből is készíthetünk egy éles késsel és némi
kézügyességgel gyümölcsös kosarat.
Kóstoljuk meg sós, pl. feta sajtos salátában.
A szeletekre vágott húst keményítővel készült könnyű palacsintatésztában kisüthetjük.
A magvak nyersen is ehetőek, de meg is pörkölhetjük, mint a tökmagot.
Héját lekvárkészítéshez használhatjuk.
Az apró, már be nem érő termésekből savanyúságot készíthetünk.
Receptek
Görögdinnye leves (hűsítő, sós leves 6 személyre)
- 1 Ek olaj
- 1 vöröshagyma, felkarikázva
- 250 g cékla, kockára vágva
- 1 l víz (zöldségleves alaplé)
- só
- egy fél görögdinnye, kockára vágva
Olajon dinszteljük meg a hagymát. Adjuk hozzá a céklát. Kis lángon,
sűrű kevergetés közben adagoljuk bele a vizet, sózzuk ízlés szerint és
főzzük puhára.
Tegyünk félre néhány cékladarabot. Adjuk a leveshez a dinnyét, és
merülő mixerrel pürésítsük durvára. Tegyük vissza a félretett céklát.
Tálalás előtt legalább 4 órán át pihentessük. Mentalevelekkel díszítve tálaljuk.
Lilahagymás saláta (friss ízű nyári saláta)
- 1 kisebb hagyma
- 150 g málna
- 2 Ek málnaecet
- 2 tk méz
- 2 Ek olívaolaj
- 2 lilahagyma
- 1 csokor rukkola
- 1/3 görögdinnye
- só, petrezselyemlevél
Keverőtálban készítsük el a mártást és keverjük bele a hosszúkás szeletekre vágott zöldségeket.
Rövid pihentetés után tálalhatjuk.
Forrás - Internet
