Rukkola a saláták királya
A rukkolát - másnéven borsmustár - már az ókori rómaiak is ismerték, afrodiziákumként használták.
Oly nagy tiszteletet vívott ki ezáltal, hogy még Vergilius is
érdemesnek tartotta megemlíteni e nagyszerű fűszernövényt egyik művében.
Ezen hatásától félve, a középkorban megtiltották termesztését a
monostorok kertjében. Bár nem mellékes a már ókori időkben is ismert
hatása, figyelemre méltó vitamin A-, B-, C- és K-vitamin- és
ásványi anyag -vas, magnézium, kálcium, kálium, foszfor, mangán-tartalma is.
A vitaminokban gazdag, vadon termő és gyors növekedésű
rukkola bár még nem a legelterjedtebb saláták közé tartozik hazánkban,
egyre nagyobb a kereslet és az igény rá.
A Dél-Európai, főként a mediterrán térségből származik, az olaszoknak az egyik alap fűszere. Már az ókori rómaiak is ismerték, magjait olívaolajban megáztatták és vágykeltés céljából fogyasztották. A híres történetíró, Plinius szerint a korbácsütések okozta fájdalmakra kiváló gyógyír a rukkola, mert annyira megerősíti a testet, hogy a komoly sérüléseket is elviselhetővé teszi.
A káposztafélék rokonának is mondható és borsmustárnak is szokás nevezni, mivel az íze leginkább a mustárra vagy a tormára emlékeztet. Levelei karéjosak és sötétzöldek, és csupán néhány mag elhintése is elegendő ahhoz, hogy szépen elszaporodjon. Lakásban, balkonládában is termeszthető, csak világos, naposabb helyet igényel és gyakoribb öntözést. Nagy előnye még, hogy a telet is képes átvészelni. A magok kikelése után 3-4 héttel már fogyasztható a levele, de a csírája is ízletes.
A rukkola gazdag A-, B-, C-, és K-vitaminban és magas az ásványi anyag tartalma (vas, kalcium, magnézium). Javítja az étvágyat, elősegíti az emésztést, csökkenti a gyomorsavat. A vér koleszterin-és cukorszintjét szabályozza, segíti a tüdő működését, védi a nyirokrendszert és a csontokat. Egyes kutatások szerint csökkenti bizonyos rákbetegségek kialakulásának kockázatát. Az ókorban a testszag ellen is használták, de serkentették vele a hajhagymák növekedését is. Azoknak az édesanyáknak, akik még szoptatták a gyermeküket, tejszaporító főzetet készítettek belőle.
Fogyasztása frissen, nyersen ajánlott elsősorban salátákhoz, de zöldfűszerként is megállja a helyét tésztákhoz, levesekhez, halakhoz. Szendvicsek vagy pizzák ízesítéséhez is finom alapanyag. Olajos magvakkal vagy olívaolajjal keverve pestot is készíthetünk belőle, vagy vegyíthetjük rizzotóhoz. Zsírosabb sajtok, valamint paradicsomos, tojásos, burgonyás fogások remek kiegészítője.
A Dél-Európai, főként a mediterrán térségből származik, az olaszoknak az egyik alap fűszere. Már az ókori rómaiak is ismerték, magjait olívaolajban megáztatták és vágykeltés céljából fogyasztották. A híres történetíró, Plinius szerint a korbácsütések okozta fájdalmakra kiváló gyógyír a rukkola, mert annyira megerősíti a testet, hogy a komoly sérüléseket is elviselhetővé teszi.
A káposztafélék rokonának is mondható és borsmustárnak is szokás nevezni, mivel az íze leginkább a mustárra vagy a tormára emlékeztet. Levelei karéjosak és sötétzöldek, és csupán néhány mag elhintése is elegendő ahhoz, hogy szépen elszaporodjon. Lakásban, balkonládában is termeszthető, csak világos, naposabb helyet igényel és gyakoribb öntözést. Nagy előnye még, hogy a telet is képes átvészelni. A magok kikelése után 3-4 héttel már fogyasztható a levele, de a csírája is ízletes.
A rukkola gazdag A-, B-, C-, és K-vitaminban és magas az ásványi anyag tartalma (vas, kalcium, magnézium). Javítja az étvágyat, elősegíti az emésztést, csökkenti a gyomorsavat. A vér koleszterin-és cukorszintjét szabályozza, segíti a tüdő működését, védi a nyirokrendszert és a csontokat. Egyes kutatások szerint csökkenti bizonyos rákbetegségek kialakulásának kockázatát. Az ókorban a testszag ellen is használták, de serkentették vele a hajhagymák növekedését is. Azoknak az édesanyáknak, akik még szoptatták a gyermeküket, tejszaporító főzetet készítettek belőle.
Fogyasztása frissen, nyersen ajánlott elsősorban salátákhoz, de zöldfűszerként is megállja a helyét tésztákhoz, levesekhez, halakhoz. Szendvicsek vagy pizzák ízesítéséhez is finom alapanyag. Olajos magvakkal vagy olívaolajjal keverve pestot is készíthetünk belőle, vagy vegyíthetjük rizzotóhoz. Zsírosabb sajtok, valamint paradicsomos, tojásos, burgonyás fogások remek kiegészítője.
Forrás - Internet
