Póréhagyma
A póréhagyma múltja
A póréhagyma őshazája valószínűsíthetően a Földközi-tenger környéke,
illetve Ázsia, termesztése 3000 évvel ezelőtt Mezopotámiában kezdődött -
említésre kerül a sumér birodalom tábláin is. Kheopsz fáraó katonái
harci sikereik elismeréseképpen gyakran kaptak póréhagymát, de
Egyiptomban a mai napig népszerű.
Kedvező étrendi hatásai miatt a póréhagyma kedvelt volt a rómaiak
körében is. Néró császár hangszálainak karbantartására kifejezetten
gyakran fogyasztotta a belőle készült levest. Plinius feljegyzése
szerint a póré a rómaiak közvetítésével került a Brit-szigetekre, ahol
már a VI. században igen népszerű lett, elsősorban a skótok és a
walesiek körében. A walesi harcosok a szász csapatok feletti győzelmüket
egyenesen a póréhagymának tulajdonították - csata közben ugyanis
segítségével különböztették meg magukat az ellenségtől. Az amerikai
földrészen az indiánok is megkedvelték és termesztették. Hazánkban
népszerűsége lassan emelkedik.
Táplálkozástani hatás
A póréhagyma előnyös hatásait először Hippokratész említi: emésztésserkentőként és vizelethajtóként ajánlja.
Magas élelmi rost-, és allicin nevű illóolaj-tartalma elősegíti a
belek mozgását, ruténtartalma révén pedig a vérerek falát erősíti,
tisztítja a kapillárisokat, csökkenti a vér zsír- és
koleszterin-szintjét. Mézga-anyagai köptető hatásúak: légúti fertőzések,
gyulladások gyógyulásakor igen hatékonyak. Illóolajai baktériumölő
hatással rendelkeznek.
Kiemelkedő A-, B1-, C- és E-vitamin tartalma. Antioxidánsként erősíti
szervezetünk ellenálló-képességét. Az ásványi anyagokat illetően a
póréhagyma remek vas-, kalcium-, kálium-, cink-, mangán- és
szelénforrás.
Vásárlás
A póréhagyma gyakorlatilag egész évben kapható, mivel van nyári és téli változata is. A nyári termesztésű póré vékonyabb.
A friss póréhagyma élénk színéről, kemény tapintásáról, szorosan záródó leveleiről ismerhető fel. A puha tapintású póréhagymát régen szedték le, már nem friss. A télen vásárolt póré zöldje olykor kékes színbe hajlik: ennek a fagy és a levelekben található antocián festékanyag az oka.
A friss póréhagyma élénk színéről, kemény tapintásáról, szorosan záródó leveleiről ismerhető fel. A puha tapintású póréhagymát régen szedték le, már nem friss. A télen vásárolt póré zöldje olykor kékes színbe hajlik: ennek a fagy és a levelekben található antocián festékanyag az oka.
Az alul kidomborodó, szinte gumót képező póré lehet friss, de már
túlérett. Valószínűleg elkezdte fejleszteni a magszárat is, ami ugyan
ehető, de szálkás, és kevéssé élvezhető.
Mosás nélkül hűvös helyen sokáig eltartható. Tisztítás során először
távolítsuk el az esetleges gyökereket, elszáradt leveleket,
levélvégeket. A szárat az elágazásáig vágjuk félbe, majd a felső sötét
leveleket mosás után szintén használjuk fel.
Póréhagyma télen-nyáron - felhasználás
A nyári póré elsősorban frissen jó, de bármilyen ételt készíthetünk
belőle. A téli vastagabb, jól tárolható póréhagymából kiváló leves, pite
készülhet, vékonyra karikázott, roppanós húsa azonban sós salátákhoz is
jól illik.
A póréhagyma jól aszalható, szárított zöldségkeverékekben gyakran megtalálhatjuk.
A póréhagyma jól aszalható, szárított zöldségkeverékekben gyakran megtalálhatjuk.
Receptek
Póréhagymás-spárgás rántotta
Hozzávalók:
- 2 ek. vaj
- 1db póréhagyma megtisztítva és vékonyra karikázva
- 4-5db erdei (vagy más) gomba
- 200g vékony spárgasíp megtisztítva, felszeletelve
- 8 nagy házi tojás habosra verve
- 150g olvadós sajt felkockázva
- só; borsikafű (őrölt bors)
- 2 ek. reszelt, erős ízű sajt
Elkészítés: Melegítsük elő a wokot, serpenyőt. A megolvasztott vajon
pirítsuk 4 percig a póréhagymát, majd adjuk hozzá a spárgát és a gombát
is. Sűrű kevergetéssel süssük még 6 percig. Fűszerezzük, és öntsük bele a
tojást és az olvadós sajt nagy részét. Süssük majdnem készre, de már
csak ritkán kavargassuk. Ekkor tegyük hozzá a maradék sajtokat.
Darabokra vágva tálaljuk.
Póréhagymás leves
Hozzávalók:
- 3 nagy póréhagyma, megtisztítva, félbevágva majd felkarikázva
- 2 ek. vaj
- 6dl víz
- 6dl zöldségalaplé
- 1 kg burgonya megtisztítva, felkockázva
- só, borsikafű, majoránna
- 4 ek. csípős szósz, ízlés szerint
Elkészítés: Olvasszuk meg a vajat egy nagy fazékban. Gyakori
kavargatással pároljuk meg rajta a pórét. Vigyázzunk arra, hogy ne
barnítsuk meg, mert akkor égett íze lesz. 10 perc elteltével adjuk hozzá
a kockára vágott burgonyát és a fűszereket. A leves felét szedjük külön
és turmixoljuk le, majd keverjük össze a maradékkal. A tányérokra
szedett levest 1-1 kanál szósszal tálaljuk.
Forrás - Internet